Van még randi etikett? – Csók, határok és valódi vonzalom

A randizás egyszerre izgalmas és zavarba ejtő. Egy kávé, egy vacsora, egy „csak sétáljunk egyet” – de közben ott zakatol a fejünkben a nagy kérdés: mit illik, mit nem, és mikor? Van-e még randi etikett, vagy mindent felülírt a spontaneitás? Spoiler: van. Csak finomabb, emberibb, és sokkal inkább az érzékelésről szól, mint szabályokról.

Az első randi nem vizsga, hanem szűrő. Arra való, hogy kiderüljön: van-e kémia, közös ritmus, kíváncsiság egymás iránt. Itt még nem „kell” semminek történnie.

Csók az első randin?

• Igen, ha természetesen alakul.
• Nem, ha bizonytalan, erőltetett vagy „elvárás-szagú”.

Az első randi csókja nem kötelező elem, hanem bónusz. Ha a beszélgetés végén van szemkontaktus, lassul az idő, és egyikőtök sem siet – akkor belefér. Ha nincs, attól még lehet folytatás.

• időben érkezni
• valóban figyelni (telefon letéve!)
• nem a volt kapcsolatokat boncolgatni
• nem eldönteni öt perc alatt a „jövőt”

A második randi már tudatos döntés: „kíváncsi vagyok rád”. Itt jelenik meg először a finomabb fizikai közeledés.

Itt már „illik” csókolózni?

Nem illik – de sokkal gyakoribb. Ha az első randin kimaradt, a második tökéletes alkalom. Ha itt sincs csók, az gyakran (nem mindig!) jelzés lehet arra, hogy baráti irányba megy a dolog.

A „harmadik randi szabálya” inkább popkulturális legenda, de van benne igazság: itt már érdemes tisztázni, mit keresünk.

Nem ultimátumként, hanem hangulatként:

• komolyan randizunk?
• kizárólagosan?
• vagy még ismerkedünk?

Csók, ölelés, intimitás?

Teljesen oké – ha mindkét fél ugyanott tart. Ami itt nem oké:

• siettetés
• érzelmi zsarolás („ha tetszenék, már…”)
• passzív-agresszív elvárások

A valódi vonzerő itt nem a tempóban, hanem az érzelmi intelligenciában van.

• csókot kierőszakolni
• megsértődni, ha a másik lassabb
• „szabályokra” hivatkozni érzések helyett
• összekeverni a testi közeledést az érzelmi elköteleződéssel