Terápia a zsebedben: így lett a ChatGPT a TikTok generáció pszichológusa

A mesterséges intelligencia már nemcsak a munkánkat, a zenéinket vagy a randizási szokásainkat formálja át, hanem a mentális egészségünket is. Egyre többen fordulnak a ChatGPT-hez, amikor szoronganak, bizonytalanok, vagy egyszerűen csak beszélni szeretnének valakivel.

De vajon ez tényleg terápia…?

1. Elérhető bárhol, bármikor

Nincs várólista, nincs időpont-egyeztetés. Éjfélkor, sírva a kanapén? A ChatGPT ott van. Ez az instant elérhetőség rengeteg ember számára jelenti az első lépést a lelki önreflexió felé.

2. Nincs ítélkezés

Sokan azért nem mennek terápiára, mert félnek attól, hogy „furcsának” tűnnek. Az AI nem néz rád furcsán, nem sóhajt, nem ír jelentést. Csak figyel és válaszol. 

3. Olcsó (vagy ingyenes)

Egy pszichológus óradíja elég borsos tud lenni, a ChatGPT ezzel szemben ingyenes. Ez különösen vonzó a fiatal generációknak, akik számára a mentális egészség fontos, de a pénztárca szűk.

1. Nincs empátia, csak szimuláció

Bár a válaszok emberinek hangzanak, az AI nem érez. Nem tud igazán együttrezegni veled. A „megértlek” csak egy jól megírt mondat, nem valódi jelenlét.

2. Felszínes megoldások

Az AI nem tud mélyen belemenni a traumákba, nem ismeri az egyéni pszichodinamikát, és nem figyeli a testbeszédet, a csendet, a nonverbális jeleket, pedig a terápiában ezek gyakran fontosabbak, mint a szavak.

3. Öndiagnózis-veszély

Sokan hajlamosak a ChatGPT-t orákulumnak tekinteni, és komoly mentális problémákat próbálnak vele „kezelni”. Ez veszélyes lehet, mert egy AI nem tud felismerni krízishelyzetet olyan érzékenyen, mint egy szakember.

A ChatGPT-vel beszélgetni olyan, mint amikor az egyik barátunk válaszol a hajnali üzeneteinkre, gyors, vicces, és néha meglepően mély. Könnyedebb helyzetekben, amikor csak ventilálni szeretnénk, vagy szeretnénk jobban megérteni magunkat, az AI tényleg hasznos társ lehet.