Súlyos aszály Magyarországon – az egyik legszárazabb április 1901 óta

Az idei tavasz nem a megszokott arcát mutatta. Bár a naptár szerint már rég itt a megújulás időszaka, a természet sok helyen inkább a nyár közepi szárazság képét idézi.

Magyarországon az idei április az egyik legszárazabb volt 1901 óta, ami nemcsak statisztikai érdekesség, hanem komoly figyelmeztetés is.

Nem csak arról van szó, hogy kevesebb eső esett.

• a talaj felső rétege kiszáradt
• a növények vízhiánnyal küzdenek
• a vetések fejlődése lelassult

Sok helyen már tavasszal olyan állapotok alakultak ki, amelyek korábban inkább a nyár végére voltak jellemzőek.

A szakértők szerint több tényező együttes hatása:

• tartós csapadékhiány
• szokatlanul meleg időszakok
• a talaj vízmegtartó képességének romlása

Mindez összefügg a klímaváltozással. Az évszakok egyre kevésbé kiszámíthatók, a szélsőségek pedig gyakoribbá válnak.

Az aszály nem egyik napról a másikra okoz gondot. Fokozatosan épül fel, de a hatása gyorsan érezhető:

• csökken a terméshozam
• nő az öntözés iránti igény
• romlik a talaj állapota

És ami még fontosabb a természetes vízkészletek is csökkennek.

Nem csak a mezőgazdaság érintett.

Aki kertészkedik, már most tapasztalhatja:

• gyorsabban kiszáradó talaj
• lankadó növények
• gyakoribb öntözési igény

A megszokott rutinok már nem működnek ugyanúgy.

Nem kell nagy változtatásokra gondolni, inkább a szemlélet számít.

• mulcsozás a talaj védelmére
• ritkább, de mélyebb öntözés
• esővíz gyűjtése
• szárazságtűrő növények választása

Ezek apró lépések, de hosszú távon sokat jelentenek.

• Kritikus területek: a vízhiány a Dunántúlon is súlyos, de az Alföldön és a Duna-Tisza közén a legkritikusabb a helyzet.
• Alacsony vízállás: a Duna vízszintje drasztikusan lecsökkent, Budapestnél május elején újra láthatóvá vált az Ínség-szikla.
• Talajállapot: sok helyen a talaj felső rétege teljesen kiszáradt és porzik; helyenként akár 120 mm csapadék is hiányzik a földből.