Sport mint terápia: hogyan segít a szorongáson?
A szorongás ma már sokak mindennapi valósága: állandó készenlét, zaklatott alvás, megmagyarázhatatlan feszültség. Miközben a gondolataink pörögnek, a testünk valójában folyamatos stresszreakcióban működik. Megemelkedik a pulzus, felgyorsul a légzés, nő a kortizolszint – mintha menekülnünk kellene egy veszély elől.
Csakhogy a modern stresszhelyzetekből nem lehet elfutni. Az energia viszont bent marad a szervezetben.
A mozgás ebbe a folyamatba avatkozik bele. Amikor futunk, úszunk vagy akár csak tempósan sétálunk, a test végre levezetheti azt a feszültséget, amit a stresszreakció elindított. Már 20-30 perc mérsékelt intenzitású mozgás után csökken a kortizolszint, miközben nő az endorfin- és szerotonintermelés. Ez nem feltétlenül eufóriát jelent – sokkal inkább azt az érzést, hogy a belső zaj csendesedni kezd.
A sport segít kilépni abból a gondolati spirálból is, amikor újra és újra ugyanazokat a félelmeket pörgetjük. Mozgás közben a figyelem a légzésre, a ritmusra, a test munkájára helyeződik át, ami visszahozza az elmét a jelenbe.
A szorongás egyik legfőbb forrása a kontrollvesztés érzése. Nem tudjuk befolyásolni, mi történik holnap – de azt igen, hogy ma elmegyünk-e edzeni. A rendszeres mozgás apró, mégis stabil kontrollélményeket ad, amelyek erősítik az önhatékonyság érzését.
A sport terápiás hatása nem a teljesítményből fakad, hanem a jelenlétből. Heti háromszor harminc perc mozgás már mérhetően csökkentheti a szorongás tüneteit – és néha ennyi is elég ahhoz, hogy egy kicsit halkabb legyen a világ.