Miért forróbb a város, mint a zöld terület? A hősziget-hatásról egyszerűen

Volt már olyan érzésed, hogy egy parkból kilépve hirtelen „arcon csap” a meleg? Nem véletlen. Nyáron a városok sokszor akár több fokkal is melegebbek lehetnek, mint a zöldebb környezetük.

Ennek neve: városi hősziget-hatás.

A beton, az aszfalt és az épületek egész nap magukba szívják a napsütést, majd este lassan visszaadják azt.

Ezért van az, hogy:

• nappal forrón izzik a járda
• este sem hűl le igazán a levegő
• éjjel is sokszor fülledt marad a város

Ezzel szemben egy kert vagy park sokkal gyorsabban hűl vissza.

A növényeknek természetes klímája van. A fák árnyékot adnak, a növények párologtatnak, a talaj pedig nem forrósodik fel úgy, mint a beton.

Egy nagy lombkorona alatt akár, 5–10 fokkal hűvösebbnek is érezhetjük a levegőt. Nem véletlen, hogy kánikulában mindenki az árnyékos parkokat keresi.

A sötét felületek – például:

• aszfalt
• tetők
• parkolók
• betonfalak

különösen jól nyelik el a meleget.

Ráadásul a szűk utcák és magas házak között a levegő kevésbé mozog, ezért a hőség egyszerűen bent ragad.

És ehhez jön még a klímák, autók, kipufogógázok, melegedő épületek.

A szakértők szerint sokat számítanak a városi zöldfelületek. Több fa ültetése, zöld tetők és zöld falak, árnyékos közterek, növényes erkélyek, balkonok. Már egy kisebb balkon is segíthet valamennyit a mikroklímán.

A nagyvárosi hőség különösen megterhelő lehet:

• időseknek
• kisgyerekeknek
• krónikus betegeknek
• háziállatoknak

A tartósan magas éjszakai hőmérséklet ráadásul az alvás minőségét is ronthatja.