Miért félünk kimondani, hogy hiányzik valaki?
Van egy mondat, amit meglepően nehéz kimondani: „Hiányzol.”
Hivatkozás másolásaPedig mindannyian éreztük már. Egy dalnál, egy régi fotónál vagy egy váratlan illatnál hirtelen eszünkbe jut valaki, aki valaha fontos volt nekünk. És bár a hiány teljesen emberi érzés, mégis sokszor inkább hallgatunk róla.
Talán azért, mert ma minden arról szól, hogyan tűnjünk erősnek. Hogyan lépjünk tovább gyorsan, hogyan ne mutassunk túl sok érzelmet. Mintha az érzéseink kimondása gyengeség lenne. Pedig a hiány nem gyengeség. Sokkal inkább annak a jele, hogy valaki valódi nyomot hagyott bennünk.
Sokan azért nem mondják ki, hogy hiányzik nekik valaki, mert félnek az elutasítástól. Attól, hogy a másik már nem érez ugyanígy. Hogy kínos lesz, vagy túl késő.
Pedig néha egyetlen őszinte mondat többet jelent, mint bármilyen büszkeség.
Mert az igazság az, hogy mindannyian szeretnénk fontosak lenni valakinek. Tudni, hogy hiányzunk valahonnan. Hogy valaki néha még mindig gondol ránk. És talán a legbátrabb dolog néha nem az, hogy továbblépünk, hanem az, hogy őszintén kimondjuk: „Hiányzol.”