Húsvéti sárgatúró – honnan származik és hogyan készül?

A húsvéti ünnepi asztalon sok családban ott van egy különleges, kissé szokatlan fogás, a sárgatúró. Édeskés íze és jellegzetes állaga miatt megosztó lehet, de aki ismeri, annak igazi ünnepi klasszikus.

De vajon honnan ered ez a hagyomány?

A sárgatúró elsősorban a kelet-magyarországi és felvidéki hagyományokhoz kötődik. Különösen a görögkatolikus családok körében volt elterjedt, ahol a húsvéti ételszentelés részeként került az asztalra.

A böjt utáni időszakban a tej, a tojás és a cukor bősége szimbolikus jelentőséggel bírt – az ünnep, a megújulás és a gazdagság jelképe volt.

A neve kissé megtévesztő, hiszen nem a klasszikus túróról van szó. A sárgatúró valójában egy tej és tojás alapú, főzött édesség, amelynek állaga a túróhoz hasonlít.

• 1 liter tej
• 8–10 tojás
• 5–6 evőkanál cukor
• 1 csomag vaníliás cukor
• csipet só
• opcionálisan: mazsola

• A tejet tedd fel melegedni egy lábasban.
• Közben a tojásokat verd fel a cukorral, vaníliás cukorral és egy csipet sóval.
• Amikor a tej már forró (de még nem forr), öntsd hozzá a tojásos keveréket.
• Alacsony lángon, folyamatos keverés mellett főzd.
• Néhány perc után a massza elkezd kicsapódni, „túrósodni”.
• Ekkor húzd le a tűzről, és öntsd egy sűrű szövésű kendőbe vagy gézbe.
• Kösd össze, és hagyd lecsepegni, majd kihűlni.
• Hűtőben tárolva szépen összeáll, szeletelhető lesz.

A sárga túrót általában:

• sonka mellé
• kaláccsal
• a húsvéti hidegtál részeként fogyasztják

Egyszerre édes és sós élményt ad.

Jó étvágyat!