Egyre többen kötődnek érzelmileg az AI-hoz - ez áll a háttérben
Egyre több ember használja a mesterséges intelligenciát nemcsak munkára vagy tanulásra, hanem beszélgetésre is. Van, aki tanácsot kér, más csak kiírja magából a napját - és közben észrevétlenül úgy kezdi kezelni az AI-t, mintha egy barát lenne.
Ez nem is annyira meglepő. Az AI mindig elérhető, nem fáradt, nem ítélkezik, és azonnal reagál. Úgy válaszol, mintha figyelne, megértene, együttérezne. Egy rohanó, sokszor elszigetelt világban ez sokaknak kifejezetten megnyugtató élmény, főleg akkor, ha nincs kivel megosztani a gondolatokat.
A gond ott kezdődik, amikor elmosódik a határ. Az AI valójában nem érez, nem kötődik, és nem tud valódi kapcsolatot fenntartani - csak jól utánozza annak nyelvét. Ha valaki kizárólag ilyen „digitális beszélgetésekre” támaszkodik, könnyen háttérbe szorulhatnak az igazi, emberi kapcsolatok.
Mindez nem jelenti azt, hogy az AI-val való beszélgetés rossz dolog lenne. Sőt, lehet gondolkodópartner, támogató eszköz vagy egy biztonságos tér az ötletek rendezésére. A lényeg az arányokon múlik: jó, ha segít - de nem jó, ha helyettesít.
Az AI lehet hasznos társ az online térben, de a valódi barátságok továbbra is ott kezdődnek, ahol emberek vannak - hibákkal, csendekkel és valódi érzésekkel együtt.