Akkor most nincs is globális felmelegedés?

Hideg telek, fagyos időszakok, extrém lehűlések - sokakban ilyenkor felmerül a kérdés: ha ennyire hideg van, akkor tényleg létezik a globális felmelegedés? Egyes értelmezések ezt a jelenséget úgy állítják be, mintha a klímaváltozás megdőlni látszana. A valóság azonban ennél jóval összetettebb.

Az egyik leggyakoribb félreértés abból fakad, hogy összekeverjük az időjárást a klímával. Az időjárás rövid távú jelenség: napok, hetek alatt változik. A klíma ezzel szemben évtizedek, évszázadok átlagát jelenti. Egy hideg tél vagy egy szokatlan fagyos időszak önmagában nem cáfolja a globális felmelegedést, ahogyan egy forró nyár sem bizonyítaná azt egyedül.

A mérések hosszú távon egyértelmű trendet mutatnak: a Föld átlaghőmérséklete emelkedik. Ez nem azt jelenti, hogy mindenhol és mindig meleg lesz, hanem azt, hogy az éghajlati rendszer egyensúlya felborul. Ennek következménye lehet több szélsőség: hőhullámok, aszályok, de akár erősebb hidegbetörések is.

A közbeszédben gyakran leegyszerűsítve jelenik meg a téma. Ha valaki csak helyi tapasztalatokból indul ki - például abból, hogy most épp fagy van -, könnyen arra a következtetésre juthat, hogy a globális felmelegedés „nem igaz”. Emellett az is hozzájárul a bizonytalansághoz, hogy egyes értelmezések szándékosan vagy akaratlanul kiragadnak rövid távú adatokat a hosszú távú összefüggésekből.

A klímakutatással foglalkozó szakemberek túlnyomó többsége egyetért abban, hogy:

• a klímaváltozás létezik,
• a globális felmelegedés mérhető,
• és az emberi tevékenység jelentős szerepet játszik benne.

Ez nem véleménykérdés, hanem több évtizednyi mérés, modellezés és elemzés eredménye.